Mindannyiunk vágya, hogy reggel kipihenten, frissen ébredve az egész napot teljes testi és lelki egészségben töltsük. Ehhez azonban szükséges, hogy az alvásunk harmonikus és tökéletes legyen, ne küzdjünk sem elalvási, sem átalvási gondokkal. Valamennyien érzetük már legalább egyszer életünkben, hogy mennyire kellemetlen az, ha alvásunk zavart szenved. Alvásunkat sokféle betegség, pszichológiai, fizikai behatás zavarja. Szervezetünk próbálja megóvni ezt a területet, de gyakran kiszolgáltatott az őt ért káros hatásoknak.

Természetesen az egyik legfontosabb, hogy teremtsünk állandóságot és rendszerességet alvásunk számára. Az állandóság alatt azt értjük, hogy az a környezet, amelyben alszunk, legyen állandó és lehetőleg optimális szervezetünk számára. Legyen megfelelően csendes, legyen megfelelően sötét, hőmérséklete és páratartalma is egyen optimális. Az ágyat, amelyet az alvásra használunk kényelmes párna, és matrackeménység jellemezze. Nagyon fontos, hogy az elalvásunk időpontja rendszeres legyen, körülbelül ugyanabban az időpontban, lehetőleg éjfél előtt kerüljünk ágyba.

Alvásunk akkor válik kórossá, ha az általunk biztosított feltételek ellenére panaszunk van a reggeli ébredéskor, állandóan kialvatlanságot érzünk, a rendszeresség ellenére is az egész munkanapunkat átkísérő fáradtság, tompaság, a dekoncentráltság kifejezetten zavar minket. Ez már kóros jelenség, amivel orvoshoz kell fordulni. A kialvatlanság kifejezett aluszékonysággal jár. Ha már nem tudjuk a minket érdekelő televízió műsort végignézni, ha nem tudunk újságot olvasni, mert állandóan elalszunk alatta, sőt egész durva módon, gépkocsivezetés közben, beszélgetés közben elalszunk, ez már a környezet számára, nemcsak számunkra is kínzó tünetet jelent.

Az aluszékonyság, amely az alvás zavarának egyik leggyakoribb nappali tünete, már orvosi kivizsgálást és kezelést igénylő tünet. Kezeletlenül teljesen ellehetetlenül szociális életünk. Az aluszékonyság nagyon agresszív tünet. Felszólító jellege miatt számos nagy anyagi veszteséget okozó munkahelyi balesetnek, emberéletet követelő, elalvásból fakadó közlekedési balesetnek az okozója. Az aluszékonyság mögött az alvás organikus betegségei állnak, amelyek kivizsgálása egy megfelelő szakorvosi, alvásambulanciai előzetes adatfelmérés alapján, erre a célra szakosodott alváslaboratóriumban történik. Itt a betegeket éjjelente testükre ragasztott elektródákkal vizsgálják, keresve azt a kórfolyamatot, amely alvásunkat, főleg mélyalvásunkat zavarja, felaprózza és lecsökkenti a mélyalvás százalékos arányát az alvásstruktúrán belül.

Alvásunk ciklusokból áll, felületes alvás, mélyalvás és álomfázis ciklusosan váltja egymást az éjszaka folyamán egészen reggelig. Ha ezt a struktúrát valamilyen belső kórfolyamat zavarja, akkor már megjelenik a reggeli kialvatlanság és az aluszékonyság, illetve a gyakori éjjeli felébredés is jelen van. Ilyen például, amikor horkolásunk zavarja az éjszakánkat. A horkolás akkor válik kórossá, ha a horkolás egyenletességét szaggatottsága váltja fel, amikor a hálótársunk jelzi számunkra, hogy a csendet hirtelen felhorkantásokkal zavarjuk meg, zavarva persze az ő alvását is. Ez már nem jelent jót, ilyenkor a garat összeszűkül, elzáródik, és alvásunk közben fuldoklunk azokban az időterületekben, ahol a mélyalvásunkban a másnapra való felkészülési munkát végezzük. Ha reggelre magasabb a vérnyomásunk, mint az esti lefekvéskor, ha gyakran kelünk fel az éjszaka során vizelni, ha reggeli kialvatlanság és a nappali aluszékonyság mellett a hálótársunk beszámol az igen erős és szaggatott csenddel, felhorkantással jellemzett horkolásra, akkor nagy valószínűséggel éjszakai garatelzáródásos betegségben szenvedünk, amellyel feltétlenül orvoshoz kell fordulnunk, mert a magasvérnyomás betegség kialakulásában a szívinfarktus és az agyi keringészavarokra való hajlam jelentősen megnő életünkben.

Másik típusos és jellemző probléma az organikus alvásbetegségekben, mikor elalvásunkat kínzó lábmozgások zavarják. Ágyba kerülvén lábainkban érzett kellemetlen érzések, zsibbadások, hőérzetek arra kényszerítenek minket, hogy a már alvásra felkészült, elernyedt, nyugodt testünket mozdítsuk meg, dörzsöljük meg a lábainkat, esetleg sarkon állva rugózzunk, járkáljunk, mert így enyhíteni tudjuk ezeket a panaszokat. Visszafeküdve az ágyba azonban újra kezdődik ez a kellemetlen érzés, és újra ki kell kelnünk, és ezt addig folytatjuk, míg eltelik az éjszakából két, három óra, mikor már annyira elfáradunk, hogy már ki sem tudunk kelni az ágyból, akkor zuhanunk nagy nehezen álomba. Ez a betegséget a nyugtalan láb szindróma, ami rendkívül kínzó jelenség és nappali aluszékonyságot, fáradtságot okoz.

Teljesen normális, zavartalan alvás mellett is előfordul rendszeres nappali aluszékonyság. A narkolepszia nevű betegségben szenvedők, nappal hirtelen, teljesen váratlanul álomba zuhannak. Gyakran érzelmi felindulás kapcsán, egy nevetés, egy sírás ejti álomba hirtelen őket. Izmaik feszüléses állapota is gyorsan lecsökken és akár össze is esnek hirtelen álomba szenderülésüknek megfelelően. A tünetek közül azonban messze kiemelkedik az aluszékonyság. Fiatal, serdülőkorban kezdődik. Az iskolapadban elalvó, otthon délután, tanulás közben is elalvó, tanulásra képtelen gyermekek esetében nem arra kell gondolnunk, hogy a gyermek lusta, drogos, gyógyszeres, hanem, hogy a gyerek esetleg beteg és narkolepszia betegségben szenved. Mindezek a tünetek azok, amelyek egyértelműen alváslaboratóriumi kivizsgálás indikációját jelentik. Ma ezeket az alvás betegségeket már sikeresen tudjuk kezelni.

JELENTKEZEK ALVÁSVIZSGÁLATRA