A rossz szokások által okozott alvászavarok között első helyen említendő a túlzásba vitt, vagy késői kávézás, kólázás, vagy a lefekvés előtt fogyasztott szeszes ital. A nappali szundikálás és a késő esti órákban folytatott komolyabb testedzés ugyancsak megzavarhatja az alvást.

A napközbeni komoly stressz pedig annyira felpörgeti a szervezetet, hogy a szorongás estére sem csökken, és gyakorta alvászavar lesz a következménye. Ha a stressz állandósul, akkor valódi pszichés megbetegedésekhez: leggyakrabban szorongásos zavarokhoz és depresszív problémákhoz vezet.

A pánikbetegek sokszor azért félnek az elalvástól, mert gyakran jelentkezik náluk éjszakai pánikroham. A generalizált szorongásos zavarban szenvedőknél (akikre jellemző, hogy apró dolgokon is sokáig rágódnak, sokat aggodalmaskodnak szeretteik egészségi állapota miatt, félnek jövőjüktől, stb.) az alvászavar jelentkezhet elalvási vagy átalvási problémaként. Poszttraumás stressz zavarnak nevezzük, amikor valaki megrázó, tragikus élményt él át, vagy ennek szenvedő alanya, és ettől a megrázó eseménytől nem tud megszabadulni, azt újból és újból átéli. Ilyen esetben általában visszatérő rossz álmok, felébredés kínozza az embert.

Ha valaki ugyan még nem érzi rossz hangulatúnak magát, de régebbóta túlhajszolt és gyakran rosszul alszik, ez már a bevezetője lehet egy depressziónak. A depresszióra jellemző alvászavar sajátosságai: az ember már a kora esti órákban alig várja, hogy lepihenhessen, így aztán 8-9 óra tájban aludni tér. Ám alig alszik pár órát, felébred, és általában hajnali 2-től már nem is tud visszaaludni. Reggel összetörtén ébred, fáradtan indul a napja, ami a depressziót kiváltó kör beindítója lehet.

Valódi alvászavarhoz egyébként mindig társulnak nappali tünetek is: álmosság, koncentrációs nehézségek, labilis hangulat, ingerlékenység. A depressziónak van egy speciális, évszakhoz kötött válfaja: ez a téli depresszió. Ilyenkor is előfordulhat alvászavar, de sokkal gyakoribb az, hogy a beteg szinte állandóan aludna, és ha sokat alszik, akkor is fáradt nappal. Az alvásigény megnövekedése az étvágy növekedésével is együtt szokott járni.

Létezik egy depresszióval ellentétes hangulati eltolódás: ez túlzott felhangoltsággal járó hangulat, az úgynevezett hipománia vagy mánia állapota. Ilyenkor a túlenergizáltság a vezető tünet, ami az alvásigény csökkenésével jár. A mániás egyén indokolatlanul optimista, semmiben nem lát veszélyt, nem törődik tettei következményeivel, sokszor túlköltekezik stb. Amikor aztán lezajlik a felhangolt állapot, a következmények annyira nyomaszthatják, hogy súlyos depresszió vehet rajta erőt.

JELENTKEZEK ALVÁSVIZSGÁLATRA