|
Amennyiben meghatározott okot keresünk az alvászavar hátterében, úgy elsősorban a szív- és vérkeringési rendszer, a légzési rendszer megbetegedései vannak előtérben, de gyakran rontják meg az alvást idegrendszeri és mozgásszervi elváltozások is.
Elsőként a magas vérnyomásra kell a figyelmet felhívni: ennek fennállásakor ugyanis igen gyakori, hogy a betegek nem tudnak elaludni. Szívritmuszavarok, a szívet érintő vérellátási problémák, szívgyengeség és ehhez társuló keringési betegségek szerepet játszhatnak az éjszakai nyugalom megzavarásában. A légzést akadályozhatják az orr- és gégeelváltozások, allergia, asztma, krónikus hörghurut, de a mellkasfal mozgásának beszűkülése például a súlyosabb elhízás is. Az éjszakai gyakori vizelési inger mögött állhatnak /férfiaknál/ a prosztata megbetegedései, de szívbetegség, vagy a nem megfelelő időben bevett vízhajtó is. A mozgásszervi okok, melyek esetében különösen az ízületi fájdalmak említendők, ugyancsak gyakori felébredéshez vezethetnek. Az alvászavarok 10%-áért egy gyakori, gyomor-, bélrendszert érintő elváltozás tehető felelősség: a gasztro-oesophagiális reflux (GERD) betegség. Ilyenkor az alvás során a nyelőcsőbe visszacsorog a gyomor-sav, és maró hatása révén fájdalmat okoz. Gyomorsavtúltengés, fekélybetegség, gyomor- és bélhurut - fájdalom révén - ugyancsak nemritkán húzódik meg a problémás alvás hátterében. Amennyiben a szervezetben mérgező anyagok szaporodnak fel pl. májbetegség, veseműködési zavar stb. , úgy átmenetileg, vagy tartósan romolhat meg az alvás. Bizonyos hormonális eltérések, pl. a túlzott pajzsmirigyfunkció, nyugtalanná tehetik az éjszakát, de a menstruációt megelőző napokban is felléphet átmeneti alvásprobléma. Az idegrendszeri, agyi megbetegedéseket kísérő alvászavarok okaként lezajlott agyvérzés, agyérgörcs, agysorvadás, Parkinson-kór említhető.
JELENTKEZEK ALVÁSVIZSGÁLATRA
|
